mostanábban reggel nem ébredek valami kicsattanó jó kedvvel. gyanítom, álmodok én elég sok hülyeséget, csak nem emlékszem rá. aztán napközben belejövök, a végére egész jól elvagyok, de reggel totális nyomasztó nihilizmus van rajtam. ez azért annyira nem egy szórakoztató dolog. majd csak elmúlik már lassan, az összes szarral körülöttem.

belém nyilalt, hogy eszméletlenül szar lesz a szombati buli. ez valahol jó előjel, mert mindig belém szokott nyilalni valami hasonló kellemetlen érzés, de ma még csak kedd van, egyébként is, nekem nincs elég érzelmi kvótám ahhoz, hogy felesleges dolgokon stresszeljek. szóval hagyjanak békén. megyek syntaxra, utána meg könyvtárba, úristen, de jó kislány vagyok én, ma hajnalban még tornáztam is (gyanús, hogy vmit elcsesztem, nics izomlázam). já, de nagyon káromkodok mostanság. majd március 20. után. mostanság mindent ehhez a dátumhoz kötök. mintha utána hirtelen megváltozna a világ, késsel vágják majd el bennünk az ingerült kimerültséget…hm…kötve hiszem. tudom, egyrészt marha összefüggő, másrészt tök pozitív vagyok ma reggel 🙂