hú meg ha. az elmúlt két napban próbáltam bepótolni fél év kimaradt bölcsész életet, szóval feljogosítva éreztem magamat, hogy napi 5-6 órát azzal basszak el töltsek, hogy ülök stabilan egy kávézóban és sürűn társaságot váltogatva anyázzam az eltét/a rendszert/a világot, illetve megbeszéljem az aktuális kérdéseket (elöző napi berugás, szemináriumi horrorok, pasik). magyarul semmi értékelhető, mégis teljesen felemelő. szóval most jó nekem, azt leszámítva, hogy szerintem a tüdőrákba dohányoztam magamat…