utánajártam a rossz érzésnek. lehet, hogy nem kellett volna. valahogy sikerült ellehetetleníteni magamat…de azt hiszem, hogy aminek fel kell robbania, az jobb, ha fel is robban.

érdekes, pár hete valószínűleg belehaltam volna a tegnap éjszakába. most meg nem. kicsit sokáig tartott, míg el tudtam aludni, mert egyrészt sokat ettem elötte, másrészt heves érzelmi viharok dúltak bennem, a kettő együtt meg már kicsit túlzás. aztán félalfa állapotban éreztem, hogy a negatív érzések hagyják el a testemet és hogy én meg megyek egyre beljebb és beljebb a saját lelkembe, ahol megfogtam a maradék szar ézéseket és ünnepélyesen eltávolítottam őket. legérdekesebb, hogy én ezt teljesen tudatosan csináltam, irányítottam a folyamatot.nem értem, legutoljára 3 éve, egy masszív abszintozás után éreztem magamat így. de tuti, hogy működött, mert ma a fájdalom nyomát se tudom felfedezni magamban.

sőt, ahogy visszaolvastam tegnapi emlékeztetőmet az útókornak, határozott diadalmas érzés tört rám, amikor rájöttem, hogy mit is takar egomechanizmusom megtalálása. nem, azt kell, hogy mondjam, hogy én feletébb jól szórakoztam tegnap.

syntax-ot persze nem olvastam egy betűt se, nyasgem cicukák, majd csak lesz valami.

tegnap új dolgokat tudtam meg, olyan emberekről, akiket pedig jól ismerek. az egy dolog, hogy akit két hetente látok, arról mindig kiderül valami új, még elmegy. de hogy egy olyan valakiről derüljön ki valami friss infó, akivel szinte minden nap találkozom… hát leszakadt az állam. de jó volt. mert mind a ketten néha egy kicsit emberfelettinek tünnek és most lerángatódtak a földre. egy kis demisztifikáció sosem árt az ember életének és kapcsolatainak.

épülök vissza, viharos energiákkal, érzem, hogy napról napra stabilabban állok a földön. valahogy jó érzés, ahogy komolyan érzem, hogy épül fel a régi vár, kisebb átalakításokkal, egy kis turbóval és extrával itt-ott. hamarosan visszatérnek a régi erőim, érzem, hogy már egyre több helyzetben állom meg a helyemet. ez jó.kérdés már csak az, hogy mimbe kerül nekem ez a főnixi feltámadás. ha csak az állásomba, akkor nincs semmi baj. ha mondjuk egy barátságba, akkor sulyos bajok vannak. de ez majd elválik. most egy olyan dolog kell nekem, amim szeptember óta sose volt: idő. meg amim sose volt: türelem. ezek végképp nem az erőségeim. de azt hiszem a cél érdekében most az egyszer tényleg megerőltethetném magamat.