kicsit vegyes felvágott ez a nap. voltak pillanatok, amikor egészen levertnek éreztem magamat, puszta empátiából, aztán már laza önhergelésből adódóan. aztán elvonszoplódtam moziba anyukámmal és akkor minden jobb lett, most épp sálálá. megnéztük a mianyánk kivan c. ópuszt, nagyon szórakoztató kis izé, tipikusan ilyenre van szüksége az embernek, amikor hulla fáradt, de alapvetően hepi, hogy megszabadult a szdogájától (aminek az utolsó érdemleges lapja fejjjel lefelé van befűzve , le van öntve sőrrel és egy bárány gravírozódott a bórítójába, tök véletlenül).

elvileg inni megyek hamarosan, effektíve árda a duna és kaptam azkabáni fogolyt angolul…hm…