na szóval hősiesen erőt vettünk magunkon ma reggel és elmentünk túrázni hüvösvölgybe. némiképp kipurcantunk az elején, mint később kiderült, azért, mert az összes emelkedő a túra első harmadában volt, hát nem mondom, érzem az ülepemet, az tuti.

a túra a hüvösvölgyi nagyrétről indult, ahol egy ireális céllövölde/körhinta kombó várja az embereket, esküszöm, muszáj lesz oda visszamenni rendes fotókat csinálni, most is lőttem párat, majd felrakom, ha lesz időm.

a túrát leginkább beszélgetéssel töltöttük, megszakítva egy kitartott magas cével, amit egy miniatűr sikló láttán produkáltunk (két fóbiám van, a kígyók és a csigák. igen, a csigák, lehet röhögni). 

miután megtettünk 18 kilométert az előírt 16-ból (kissé elvesztünk, no), beültünk a relatíve híres náncsi nénihez, ahol véleményem szerint kissé túlárazott korrekt ebédet fogyasztottunk egy nagyon kellemes kerthelységben, ahol maga rózsa gyuri (!) és ungár anikó (!!) is megjelent. az étel finom volt, a kiszolgálás profi, én hiányoltam a fantáziát a szakácsból és nagy fekete pont a helynek, amiért a nettó árakat írják az étlapra, a számlára viszont értelemszerűen nem.

ezek után bedőltünk az ágyba, leginkább az achilles-inam fáj, amit bekentem izomlazítóval. a poén kedvéért bemásolnám az izomlazító összetételét : indiai kobrakígyóméreg-kivonat, csörgőkígyóméreg-kivonat, viperaméreg-kivonat, árnika tinktúra. egyébként szerintem szart se ér, de legalább a tudat megvan, hogy próbáltam tenni valamit az ügy érdekében.