amikor ma délután hosszu azt mondta a telefonba, hogy május végéig el van havazva és már így is többször úgy érezte magát, mint aki meg fog halni, csak együttérzően bólogattam.
mostanra már én is meghaltam.
de tényleg kurvára
(csak az a különbség közöttünk, hogy ő akkor nem ír blogot, én viszont mást se csinálok, szóval készüljetek fel)
Ahogy esik, úgy puffan 
Ha kicsit vagyok elhavazva, én is kompulzívan blogolok.
Ha több mint 24 órát dolgozom egyhuzamban, akkor erre már nem futja.
Kitartást, aztán majd iszunk!
jaj, ne emlegess 24 órákat, félek, hogy rám is ez vár (vagy egy elegáns csúszás a határidővel, végül is az is egy opció). ezek szerint mostanában szarrá dolgozod magad (má pardon a kifejezésért).
Konkrétan. Most azt tart életben, hogy júniusban majd jó dolgok is történnek velem.