hihetetlen, hogy végre vége van ennek a több mint három hete tartó munkafolyamnak. ezekben a percekben küldtem el az utolsó szart is (amit egyébként egyáltalán nem kellett volna bevállalni), most remélhetőleg lesz pár napom, hogy rendbe szedjem a lakást és magamat.

régen mindig megijedtem, amikor elfogyott a munka, most inkább örülök, úgy érzem, megérdemlem a pihenést. jelzem, ez is új képességem, a pihenés, mint olyan. örvendjünk.