apropó futás.
egyrészt el szeretném nektek mondani, hogy valójában utálok futni. nem vagyok jó futó, évek óta dohányzom, rövidek a lábaim, biztos a technikám se szuper (nem tudom, sose mutattam senkinek), 5 perc után a halálba kívánom az egészet, nyáron lenyelem a muslicát, télen elcsúszom, szóval na, nem vagyok az a maratonfutó alkat.
viszont szeretem azt, hogy amikor 3 vagy hány évvel ezelőtt először kitaláltam, hogy futni fogok, egy percet is alig bírtam folyamatosan kocogni (ez nem vicc). ettől függetlenül jártam, hol Hubbie-val, hol nélküle, hol szakadó hóban, hol a kínai 98%-os párában, hol ilyen edzésterv szerint, hol olyan applikáció instrukcióit hallgatva, hol a gyorsaságra bazírozva, hol a távolságot kimérve, alapvetően minden hónapban legalább egyszer elmentem futni, de volt, hogy hetente hatszor mentem. mostanra többé-kevésbé sikerül tartani azt, hogy hetente háromszor eldöcögöm a kis 3 kilométeremet. ugyanúgy utálom 5 perc után, ugyanúgy haza akarok menni, de már nem fulladok meg közben, és ami a legfontosabb: leírhatatlanul jól érzem magam utána.
mert sikerült, mert mozogtam, mert kicsit érzem az izmaimat (de nem vészes), mert nem hagytam ott öt perc után az egészet a pikulába, és mert látom, hogy basszus, fejlődök! lehet, hogy lassan, meg lehet, hogy mások ennek a háromszorosát nyomják minden nap, de megtanultam ezt leszarni, örülök magamnak és a teljesítményemnek.
jól értitek, valójában azért szeretek futni, mert nem szeretem, és mert minden alkalommal egy kicsit legyőzöm magam. régen csak vaksötétben mertem elmenni futni, mondván, engem úgyis mindenki kinevet majd. aztán eljött az a pillanat az életemben, amikor egy kínai gyár kollégiumát futottam körben hétszer minden éjjel, ezernél is több kínai szeme láttára. az első két napban utáltam, harmadik nap már integettem nekik minden körnél.
lassan szeretnék szintet lépni és kipróbálni a szigetkört, eddig még mindig találtam kiváló kifogásokat, hogy miért ne menjek el (jaj, mindjárt esik, jaj, most ettem, jaj, nem is tudom), de reményeim szerint hétvégén összejön, már alig várom.
Ahogy esik, úgy puffan 
:)))))) de jó 🙂
A szigeten futni nagyon jó. 500 méterenként fel van festve az útra, hogy éppen hol tartasz. Én mindig úgy futottam le a szigetkört, hogy a vége felé mondogattam magamnak, hogy csak a 3,5-ig fussak el, oké akkor már el is futhatok a 4-ig, nagyon fasza vagyok igazából meg tudom csinálni a 4,5-öt is, na jó most már kár lenne megállni és hopp már le is futottam. A végén mindig nagyon örültem magamnak. Sőt egyszer annyira örültem, hogy másfél kört futottam. 😀 😀
Tovabbi elonye a szigetnek, hogy most mar 95%-ban vegig van vilagitva a futopalya + sokan is szoktak lenni, ergo biztonsagos. Tovabba az Arpad-hid labanal par hete lett egy nagyon kulturalt, kontenerben mukodo WC, ami szinten lehet hasznos.
Emellett annyian futnak a szogeten annyifele sebesseggel, stilusban, stb, hogy abszolut nem log ki senki. Es ha meg is allsz setalni egy kicsit, akkor sincsen semmi, nem rohognek ki, nem tartasz fel senkit, stb.
Szandranak igaza van, a felfestes sokat tud segiteni, foleg az elejen. 🙂
köszönöm a biztatást, egyszer még nagyon régen mintha lettem volna a szigetkörön, kevés, de jó emlékem van a dologról, szóval remélhetőleg most még jobb lesz. a felfestések tényleg hasznosnak tűnnek, én is így szoktam motiválni magam, hogy na, még addig a sarokig, meg még egyet, meg még egyet 🙂 ami még nekem előnynek tűnik így látatlanban, hogy nem kell “útvonalattervezni”, mint a városban, figyelni, hogy jön-e autó, babakocsis anyuka, piros lámpa. talán jobban bele tudok majd feledkezni abba, hogy valójában futok 🙂
De jó! Drukkolok Neked nagyon! A Sziget futópályájával csak óvatosan. Pudding. Már nagyon nem jó minőségű, nem stabil a talajra érkezés rajta – mert mér a rekortán sem stabil. Hosszabb távon – ehhez már elég a Szigetkör második fele is – már boka- és térdfájdalom is jelentkezhet.
Én mindig mellette futok, sohasem rajta. Nyilván ez sem optimális, de legalább nem kell folyamatosan figyelni a talajra érkezés biztonsága miatt.
Akárhogyanis, a Sziget miliője, tavasszal az illata megfizethetetlen; minden másra ott a …. 🙂
Jó futást!
[Taxina](#12582445): köszi, majd jól megnézem, hova teszem a lábam 🙂