kezdem magam úgy érezni, mint a godot-ra várvában, délután 1 óta ülök az irodámban és várok. nem tudom mit, vagy kit, azt mondták, várjak.
idöközben már 19:15 van, szombat, és még mindig valami azt súgja, nem mehetek haza.
Reklámok
Ahogy esik, úgy puffan
Life is having a coffee
