tegnap egeszen fura erzes tort ram, honvagyam lett, de nem budapest hianyzott, hanem Hong Kong. ahogy az utcakon bolyongtam, idonkent az jutott eszembe, hogy mit keres itt ez a sok mainland chinese, mikor jonnek mar a jol felismerheto hongkongiak. ahogy pedig a parti kilatast neztem, azt gondoltam, jo, jo, de hova tunt a Peak? bizonyara az kavart be, hogy Shanghai is kicsit olyan, de valojaban egyaltalan nem. tudatositanom kell magamban percenkent, hogy itt meg nem jartam, itt nem ismerek minden sarkot, es ami fontosabb: ennek a varosnak nem ismerem meg a mukodeset. ennek fuggvenyeben elvarasok nelkul kellene setalgatnom, es nem osszehasonlitani percenkent HK-val. talan az sem lenne rossz, ha hordanek magamnal terkepet es megjegyeznem a metromegallok nevet, ahol at kell szallni, felteve, ha nem masfel oras kerulokkel akarom megkozeliteni a latnivalokat.

persze hova sietunk? van meg ot teljes napom varost nezni, es ha jobban belegondolok, HK-t is valahogy igy fogadtam be, hogy folyamatosan elvesztem benne, csak nem annak eltem meg, mert akinel nincs terkep, az nem tud elveszni. mindenesetre igyekszem elvonatkoztatni es el is indulok a mai adag varosnezesre.

(egyebkent meg hogy lehetne osszehasonlitani a ket varost, ha egyszer az egyik tengerparti setanyan Bruce Lee szobra all, a masiknak a folyomenti setanyan chairman Mao, hona alatt kabattal udvozli nepet).