gyanúsan zen…

már kínában is gyanakodtam legutóbb, amikor valahogy nem idegesítettem fel magamat különösebben semmin (persze pampogtam, meg fáradt voltam, meg csirkét bontottak mellettem az irodai erkélyen, meg a főnököm harmadik világháborút vizionált, meg mongol parasztok fújták a taknyukat a padlóra mellettem a repülőn, meg elkobozták az öngyújtóimat, de úgy isten igazából nem borultam ki), aztán jött még pár felkavarónak hitt információ morzsa mindenféle férfiakról (pl a volt férjemről) amik meglepetésemre nettó öt perc alatt átmentek a rendszeremen, most pedig itt van ez a két hete tartó végeérhetetlen munka dömping és az általa fakasztott idő-, alvás- és fröccshiány (fröccshiány alatt a társadalmi életem hiányát értem, mostanában meglepően keveset iszom) és semmi.

pedig ilyenkor már rég elküldtem volna az összes barátomat a picsába, amiért van rajtuk sapka, vagy épp nincs, fél órát őrjöngtem volna azon, hogy miért nem állnak az emberek jobbra a mozgólépcsőn és legalább négyszer ennyi cigarettát elszívtam volna és a csillagos egekben lenne a telefonszámlám. ehhez képest az elmúlt napokban áthúztam az ágyat, hogy legalább azt a három órát nagyobb összkomfortban alhassam át, virágot locsoltam meglepő rendszerességgel és ma fél órás előadást tartottam arról, hogy budapesten miért jó élni és miért nem érdemes isteníteni külföldöt (pedig HKban bezzeg jó helyre állnak az emberek a mozgólépcsőkön).

elképzelhető, hogy találtam egy egyensúlypontot. 

2 thoughts on “gyanúsan zen…

Mondd!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s