szóval ma reggel felraktam fb-re egy eladó kanapét, amire 9 perccel később le is csapott a törzskocsmám pincére (még, hogy nem éri meg folyton a kocsmában ülni), aki 3 órával később be is állított a másik pincérrel, hogy elvigyék a portékát. miközben rájuk vártam, beültem a castróba ebédelni, ami rajtam kívül teljesen üres volt, míg be nem sétált egy kedves svéd ismerős, aki hóna alatt laptoppal épp munkát keresni készült, de így inkább oda ült hozzám. nem sokkal később beesett az argentin pólójátékos ismerőse, aki iziben rendelt magának egy whiskeyt (délben), majd kissé dekandensen ücsörögtünk ott, várva, hogy munkát találjunk elvigyék a kanapét. a végére már mind a ketten felajánlották, hogy segítenek lecipelni a hetedikről a bútort, de végül ez is megoldódott, sőt, még az autóba is be bírták szuszakolni. és még csak délután 2 óra van…