jó kifogás

ahogy ma délután pár fánk mellett javasolták, hogy járjak velük együtt futni a szigetre hetente kétszer, illetve menjek el én is vasárnap Visegrádra nyári bobozni, elemi erővel nyílalt belém a rettegés, rutinosan kezdtem volna mondani, hogy de hisz nekem dolgoznom kell, amikor rádöbbentem, hogy kivételesen egyáltalán nem kell dolgoznom és egy fia értelmes kifogásom sincs, hogy miért ne lépjek ki egy kissé a komfortzónámból. ettől mondanom se kell, elhatalmasodott rajtam a pánik és legszívesebben azt üvöltöttem volna válaszul, hogy dehogy megyek, a végén még kinevettek, mert lassan futok és mert életemben nem boboztam és biztos elrontom majd az egészet és kirepülök a visegrádi hegységből és szégyent hozok mindnyájunkra, de mivel a programokat épp Volkov ajánlotta fel, aki mégis csak a legkedvesebb exem, úgy éreztem, bántó lenne azt feltételezni róla, hogy bármilyen körülmény között kinevetne.

ezért lelkesen helyeseltem, azóta némiképp halálra válva ülök és próbálom tudatosítani magamban, hogy az új élethez alapvetően új hozzáállás is kéne. 

(a legszebb az egészben, hogy kifejezetten szimpatikus nekem a nyári bob és régóta szemezek vele. tudom, a helyzet súlyos, de legalább igyekszem változtatni rajta.)

4 thoughts on “jó kifogás

Mondd!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s