amikor ma hajnali 4-kor azon kaptam magam, hogy agyondolgozottságomban azt kérdezem egy kedves baráttól chaten, hogy “és azt meséltem már, amikor egy kínai bárban indiai angol akcentus versenyt nyertem 3 bangladesi ellen?” hirtelen belém nyilalt, hogy teljesen egyértelműen tulajdon apámmá fogok vállni, aki 60 évesen három sör után előszeretettel meséli, hogy a 70-es években bangladesben csak síruhát tudott olcsón venni az egyszeri turista, de mivel arra nem tartott igényt, inkább egy 10 kilós húsdarálóval tért haza. (true story, a húsdaráló azóta is megvan)