átmeneti zen

a búcsúbulik vasárnap reggelre befejeződtek egy nagyon erős szombattal, ami a maga szomorúságával együtt mégis katarktikus volt. reggel 7-re értem haza, utána még kedélyesen megreggeliztem, miközben három macska kavargott a lábamnál és azt éreztem, hogy szégyen, vagy nem, de meg vagyok könnyebbülve, hogy legalább túléltem ezt a hetet (és a gyomorbajaim is meglepő módon elmúltak addigra).

némi alvás után a napot kellemes bambaságban töltöttem moziban, étteremben és kocsmában vidám lánytársaságban. hazafele az esőben már kezdett felszakadozni az agyam tompasága és egyre többször nyilalt belém, hogy két hét múlva én megyek el, most már ezzel kellene foglalkozni, de még mindig teljes nyugalommal tudtam lefeküdni.

valószínűnek tartom, hogy ez az utolsó 24 órám, mivel épp nem sújt sem a búcsúzkodás sem a készülődés stressze, igyekszem kihasználni.

Mondd!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s