akarmennyire is hulyen hangzik, de attol tartok, hogy en eppen a kulfoldi hontalansagban erzem magam igazan otthon.
(es valahogy az az erzesem, ez mar egyszer megfogalmazodott bennem)
akarmennyire is hulyen hangzik, de attol tartok, hogy en eppen a kulfoldi hontalansagban erzem magam igazan otthon.
(es valahogy az az erzesem, ez mar egyszer megfogalmazodott bennem)
Kedves Bobo!
Nagyon tetszik a blog, és csodállak, hogy egyedül vállaltad ezt a kalandot. Ráadásul tudod, mi egy évet éltünk HK-ban és nem igazán szerettük, persze Indonézia után más volt a feeling, ott urak voltunk az összes vele járó előnnyel. De igazából azért írok – bár lehet, hogy a fiús játékok téged annyira nem érdekelnek – hogy jóapád mellet neked is megköszönjem a Volvo jármű használatát. Egyrészt nem tett jót neki a két év álldogálás a susnyásban, én viszont ápolgatom, és nagyon élvezem, van hangulata, mint vitorlázó, azt mondom,olyan, mint egy tradicionális hajó.
Sok puszi, Janek nagypapa
Kedves Janek,
nagyon koszonom a kedves uzenetet es orulok, hogy a Volvo jo kezekben van, nekem is nagyon fontos az az auto. En nagyon elvezem HK-t, de teljesen megertem, ha valakinek ez nem jon be. Majd valamelyik tuntetes utani sorozesen megvitatjuk ezt is 🙂