azt hiszem, fish sauce szezon lehet, mert a minap a konyhaban majdnem elajultunk a svajci lakotarssal, ahogy megcsapott minket a szomszed foztjenek szaga. mivel meg ma delutan is terdig gazoltunk a halszosz buzben, pedig minden ablakot tarva nyitva hagytunk (talan ez volt a baj), gyanitom, a szomszed nagyuzemben gyartja a trutyit, nem csak egyet lottyintett a levesebe lefekves elott.

ugyanitt kezmuves halszosz demizsonod kiszerelesben olcson atveheto.

most mar egyertelmuen kaphatnek valami oklevelet a borondpakolasi kepessegeimert. nem eleg, hogy a burmai incidenskor rekordot dontottem az “esszeru villampakolas” kategoriaban, de most hatarozottan peldasan megoldottam a “pakoljunk be felevnyi eletet ket borondbe” feladatot. hihetetlenul meg vagyok konnyebbulve, olyannyira, hogy hirtelen azt se tudom, h elbogjem magam, vagy elajuljak. 
(szoval inkabb elmegyek bucsupalinkazni).

miutan ma reggel felebredtem, vegigneztem a szoban es vegiggondoltam, hogy lassan be kellene szuszakolnom fele kiralysagomat ket darab borondbe (meg kene vennem par ajandekot, meg magamnak ezt meg azt, meg meg ezer dolgot kene csinalnom nem egeszen harom nap alatt), ahelyett, hogy neki alltam volna eldonteni, hogy melyik par cipomet szavazzam ki, nemi morgolodas kozepette inkabb osszepakoltam a strand cuccaimat es eljottem a kedvenc helyemre. fogjuk ra, hogy a struccpolitika egy eletkepes megoldas a helyzetre.

2011 januar 13-a ota jarkalok ebbe a tersegbe, 3 ever huztam le a fonok alatt, most majdnem egyet Mr. Y-vel, tenyleg nem ertem, miert hiszem el minden alkalommal, hogy minden ugy lesz, ahogyan azt megbeszeltuk (amikor valojaban tudom, hogy ez teljesen eselytelen). a reggeli koltozesem elso korben a 13. emelet egyik rettenet szobajaba vezetett, ahol ablak ugyan van, de egy fenytelen lichthofra nez, igy ezt nemi hiszteria aran visszautasitottam. cserebe megkaptam a mar korabbrol ismert “baltermet”, aminek sajat hutoje van es tenyleg meglepoen tagas, cserebe kurva sotet, a kilatas pedig elmenne a Szarnyas Fejvadasz egyik vagokepenek. ide azonban csak delutan lehetett bekoltozni, igaz Mr. Y es felesege kedvesen segitettek cipelni a cuccokat (mar tenyleg teljesen sztenderd esemeny, hogy kezemben egy kosar bugyogoval vigyorgok a kantoniul hangosan magyarazo szomszedra), a wifi menet kozben valahogy azonban megszunt ebben a szobaban.

sebaj, erre a par napra jo lesz, szeptembertol pedig keresek valami ertelmes szallast, azt hiszem, elertem megint a borondbol eles hatarait.

az iment futottam bele Mr.Y-be, aki vidaman elujsagolta, hogy elromlott valami legkondi valahol, legyek oly jo, koltozzek mar fel a 26. emeletre. 

azt leszamitva, hogy ez nemikepp keresztul hozza a terveimet holnapra (strand, strand es meg tobb strand), a deal nem olyan rossz, mert kialkudtam a legjobb szobat (ahonnan az agybol latni a felhokarcolokat) es nem kell visszakoltoznom. kis szerencsevel kipakolni se muszaj.

azt hiszem, sokat elárul a marshmallow (amerikai pillecukorka) összetételéről, hogy abban a klímában, ahol az ember bőrszandálán élénk zöld, mohaszerű penész nő, a plafon meg két nap alatt befeketedik szakszerűtlen szellőztetés esetén, a bő 3 hete elől felejtett, nyitott nejlonzacskóban tárolt marshmallow-imnak az ég világon semmi bajuk.

emlekztek meg erre? a pixar es a james bond utan most sikerult bruce lee kiallitasra mennem (oda, ahol 2011-ben pixaron voltam). mondanom se kell, megint teljesen megfeledkeztem a kantoni operarol es az egyeb kulturalis izekrol.

(ti tudtatok, hogy bruce lee cha cha tancbajnoksagokat nyert?)

ma van 3 eve, hogy hivatalosan is elvaltam. ez nem egy olyan evfordulo, amivel barmit is kezdeni szoktam (volt, hogy elfelejtettem), de most onismereti felfedezesekben gazdag idoket elek, szoval a mai nap remek kifogas, hogy kicsit elmerengjek itt nektek, hogy mi is a helyzet.

azt hiszem, nagyon sokaig remeltem valahol azt, hogy a valas altal okozott fajdalom egyszer majd csak szertefoszlik es nyomtalanul eltunik. mostanra tudom, hogy ez nem lehetseges, a fajdalom emleke barmikor elohivhato es ha valamiert epp arra vagyom, egesz jol at tudom elni a helyzet megalaztatasat es valogatott szenvedeseit. 

a trukk viszont az, hogy egyaltalan nem vagyok erre, mert valahol a felepulesi fazisomban megtanultam kedves lenni sajat magammal. nem mondom, hogy nem nezem meg mindig tiszta hulyenek neha a szervezetemet, foleg ami az alvasciklusokat es az alkoholtoleranciat illeti, de sokkal jobban oda figyelek, sokkal elobb mondok nemet egy italra es ugy tunik, vegre a munkamanias oruletem is alabb hagyott (amivel egyidoben az inszomniam is sokat javult).

nemet mondas teren talan meg van hova fejlodnom, de sokkal hatarozottabban birom vedeni a maganszferamat es az energiatartalekaimat. a hisztiket egyre jobban elkerulom, ha belekavarodnek, relative gyorsan kitolatok beloluk, egyre kevesbe zaklatodok fel baromsagokon. kezdem azt is megtanulni, hogy ne rendeljem magam ala kotelezoen mindenkinek es torekedjek az egyenjogu kapcsolatokra.

onallosodtam is, mert bar a vilag korbeutazasa sosem okozott nekem kulonosebb problemat, rengeteg hetkoznapi kepesseget meg kellett tanulnom, ugyeket intezni, szakmai korokben ismerkedni, hivatalos esemenyeken helyt allni. az onallosodas egy masik formaja, hogy megtanultam egyedul lenni. nem csak arrol van szo, hogy otthon tudok maradni egy pentek este, de eloszeretettel jarok egyedul moziba, etterembe, kiallitasra. nem varok masokra, nem teszem magam toluk fuggove, ha kell, elutazom idegen tajakra is, ha talalok hozza partnert, ha nem. nem erzem magam furan, ha egyedul jelenek meg valahol es nem feszelyez, ha egy kave tarsasagaban toltom a delelottomet.

vegul, ami talan a legfontosabb, nem csak a sajat hulyesegeimet tanultam meg toleralni, de masokat is sokkal nagyobb mertekben fogadok el olyannak, amilyenek. nem tepem mar a szamat (vagy a hajamat), ha valaki szerintem hulyeseget csinal, inkabb higgadtan elmondom a velemenyemet egyszer, majd kiszallok az egyenletbol. 

a tanulasi folyamatom utolso fazisakent jottem HK-ba, nem is annyira uj eletet kezdeni, mint inkabb egy tiszta lapon letesztelni az ujonnan tanult kepessegeket, megnezni, hogy megallok e a labamon, mindentol tavol, eleg keves alapveto eszkozzel. a valaszt ti is tudjatok, messze meghaladtam az elvarasaimat, a par honapos kiserletem onallo dimenziova kezdi kinoni magat, ahol ugy erzem, a felsoroltakon kivul meg sokkal tobb mindent tanulhatok.

sose fogjuk megtudni, hogy mi lett volna, ha meg mindig ferjnel lennek, talan szepen lassan akkor is felszabadultam volna es megtanulom mindezeket a dolgokat, talan az ember ezeket idovel is megtanulja magatol, de abban biztos vagyok, hogy nem jutottam volna ilyen messzire ilyen gyorsan. es lehet, hogy a fajdalom emleke meg fog maradni es orokre egy kicsit damaged goods leszek, de ezt fair arnak tartom mindazert, amit cserebe kaptam.

nem tudom, hogy ez jo, vagy nem, esetleg teljesen haszontalan, de buszken allithatom, hogy remekul vegig tudok olvasni egy cikket a telefonomon (de konyvvel is mukodik), mikozben a zsufolt utcakon cikazom, illetve metrora fol-le szallok. mondhatni, beolvadtam az itteni utcakepbe.

ma ejszaka eloszor egy francia szojatekot almodtam (erdekesmod ebren is szorakoztato), majd egy “ismert” ingatlanmagnas halalaban nyomoztam, vegul az osrobbanas utan kicsivel pszichedelikus szinu vizekben orias rozsaszinu balnakkal es voros tintahalakkal usztam egyutt.

az ertelmezeseket varom a szerkesztosegbe.