2011 januar 13-a ota jarkalok ebbe a tersegbe, 3 ever huztam le a fonok alatt, most majdnem egyet Mr. Y-vel, tenyleg nem ertem, miert hiszem el minden alkalommal, hogy minden ugy lesz, ahogyan azt megbeszeltuk (amikor valojaban tudom, hogy ez teljesen eselytelen). a reggeli koltozesem elso korben a 13. emelet egyik rettenet szobajaba vezetett, ahol ablak ugyan van, de egy fenytelen lichthofra nez, igy ezt nemi hiszteria aran visszautasitottam. cserebe megkaptam a mar korabbrol ismert “baltermet”, aminek sajat hutoje van es tenyleg meglepoen tagas, cserebe kurva sotet, a kilatas pedig elmenne a Szarnyas Fejvadasz egyik vagokepenek. ide azonban csak delutan lehetett bekoltozni, igaz Mr. Y es felesege kedvesen segitettek cipelni a cuccokat (mar tenyleg teljesen sztenderd esemeny, hogy kezemben egy kosar bugyogoval vigyorgok a kantoniul hangosan magyarazo szomszedra), a wifi menet kozben valahogy azonban megszunt ebben a szobaban.
sebaj, erre a par napra jo lesz, szeptembertol pedig keresek valami ertelmes szallast, azt hiszem, elertem megint a borondbol eles hatarait.
csodáltam is, eddig hogy bírtad. nem is a pici szobát, hanem a folyamatos és kiszámíthatatlan költözködést.
valoszinuleg nem veletlenul kezdtem el 100 negyzetmeteres bauhaus saroklakasok reszletes alaprajzaval almodni 😀