nagasaki 2. resz

szolgalati kozlemeny: ma a blog olyan, mint a meno sorozatok szezon vegen, es dupla resszel jelentkezik, amibol ez a masodik resz, szoval szerintem ne ezzel kezd, de ez persze csak egy otlet.

a balul elsult hajokazas utan ugy dontottunk, hangulatunk kellokeppen borus ahhoz, hogy megnezzuk az atombomba muzeumot, igy nemi ebedeles es villamosozas utan mar a muzeum bejaratanal alltunk. ezen a ponton Szmisszel elbucsuztunk egymastol a nap hatralevo reszere (ami kicsit vicces volt, mert utana meg vagy haromszor osszefutottunk a muzeumban).

a muzeum egyebkent nagyon rendben van, az informacio atadasara koncentral, nem pedig a patoszra, mondjuk a tulelok beszamoloinal haromnal meghuztam a hatart, tobbet ugy ereztem, nem tudnek befogadni.

a muzeumot elhagyva ujbol villamosra ultem (ami nagyon aranyos es hasznos tomegkozlekedesi eszkoz, es a dallamos streetcar nevre hallgat itt), hogy felkeressem a szazadfordulos epuleteket, amikert valojaban Nagasakiba mentem.

ha most valaki azon gondolkodik, hogy megis hogyan allnak meg szazadfordulos epuletek egy atombomba altal megsemmisitett varosban, nagyon jol teszi.
az egesz ugy kezdodott, hogy az atombombat nem is nagasakira akartak dobni, de az elsodleges celpont (es az ott levo fegyvergyar) felho- es fusttakarasban volt, igy repultek a masodleges celpont fole, ami a mitsubishi hajogyar lett volna nagasakiban. a rossz latasi viszonyok miatt azonban elvetettek a celpontot es a kikoto helyett a varos eszaki reszet talaltak el. a varos topografiajabol adodoan a becsapodas ket kilometeres korzeteben ugyan megsemmisult minden (es ket masodperc alatt meghalt 75 000 ember…), a deli, kikoti resz, ahol az europai kereskedohazak alltak, azonban relative erintetlen maradt.

azsiaban szamomra egyik legfurabb varosrendezesi trend, hogy a tortenelmi jelentosegu epuleteket eloszeretettel pakoljak jobbra balra a varosban. igy peldaul Nagasakiban a 70-es evekben letrehoztak egy parkot (ez a Glover garden), amibe bepakoltak az osszes fontosabb nyugati epuletet.

nyugati epuletbol marpedig van egy par, mivel amikor az 1800-as evekben a meiji korszakban megnyitottak Japant a kulfoldiek elott tobb szaz ev elszigeteltseg utan, rengeteg kalandvagyo europai erkezett az orszagba, akik aztan tobbnyire soha tobbet nem mentek “haza”, helyette felesegul vettek egy japan not es kisebb kereskedelmi es ipari birodalmakat epitettek fel. hasonlo jelenseg figyelheto meg kina nyitott kikotoivel az Opium Haborut kovetoen es szamomra mindig nagyon izgalmas, hogy hogyan keverednek az europai ertekek az azsiaival, ami leginkabb az epuleteken tekintheto meg elso korben (de peldaul ezert is olyan vonzo szamomra HK).

oriasi elvezettel setalgattam a parkban, amit szerencsere csak enyhe karacsonyi giccs arasztott el, ami meg jol is allt neki. nagy elonye, hogy a hazakba be is lehet menni, tarva nyitva allnak, korhu (vagy korabeli?) butorokkal berendezve (az, hogy sehol sincs egy teremor, sokat elarul a japan kozbiztonsagrol). latogato keves volt, igy barmeddig elmelazhattam a regi falak kozott es vetihettem le magamnak a korabeli elet hetkoznapi jeleneteit. mashol az ember legfeljebb az elocsarnokaig jut egy ilyen epuletnek, itt azonban a konyhaba es a cseled lakreszbe is be lehetett menni.

barmennyi idot el tudtam volna ott tolteni, azonban amikor harmadszorra kezdett el szakadni az egbol a jeges iszonyat (ami mara egyertelmuen havazassa alakult), ugy dontottem, hogy vissza nem tero alkalom ide, vagy oda, ennyire hulye azert en sem lehetek es hazafele vettem az iranyt.

ugy tunik azonban, megis csak lehetek ennyire hulye, mert hazafele meg megalltam Dejimanal.
Dejima egy sziget, ami a varos kozepen all, telis tele holland fahazakkal. erre a tobbszoros abszurditasra az a magyarazat, hogy Nagasakiban korabban portugal jezsuita hitteritok “garazdalkodtak”, amit egy ido utan a csaszar elunt es kitiltotta oket egesz Japan teruleterol (es mellesleg keresztre feszitett 28
keresztenyt). helyukre holland telepesek erkeztek, akiknek nem voltak hitteritesi ambicioik, ezert megturtek oket Nagasaki obolben egy apro szigeten, amit evi 70
napra hagyhattak el, hogy ellatogassanak a csaszarhoz. mostanra az obol egy reszet feltoltottek, igy a sziget a varos kozepen talalhato, es bar az eredeti fahazak megsemmisultek, korhuen felepitettek oket ujra nehany eve.

miutan vegigcsoszogtam a teljesen szurrealis holland hazak kozott, a jeges iszonyat kellokeppen megviselt ahhoz, hogy vegre vegyek egy sisapkat, majd egyek egy lenyugozoen finom udon levest, mielott bezuhannek az agyba.

One thought on “nagasaki 2. resz

Mondd!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s