tegnap minden pihenesre iranyulo torekvesem ellenere sikerult ropke 6 orat setalgatnom a varosban, igaz, ebbe beletartozott a helyi muzeum reszletes megnezese is.

kifejezetten erdekesnek talaltam az aboriginal kulturarol szolo kiallitast, szamomra teljesen meglepo, hogy ez a nep a fem hasznalata nelkul hihetetlen lelemenyeseggel kepes fennmaradni egy ennyire halatlan kornyezetben. megtudtam, hogy a vadaszathoz peldaul gyakran megmergezik az allatok ivovizet, hogy konnyebben elejtsek oket. az is erdekes volt, hogy a kulonbozo allatok inaibol gyartanak maguknak madzagokat.

a muzeum masik izgalmas pontja az ausztral antarktiszi kuldetesrol szolt, amirol bevallom oszint, azt se igazan tudtam, hogy letezett. reszletesen bemutattak douglas mawson harom expediciojat, a korabeli felszereleseket es a korulmenyeket, amikben tobb evet eltek az antarktiszon, 150km-es szelben es minusz 40 fokban. gyermeki bamulatba estem ezek elott a felfedezok elott, akiket kulonbozo tragediak sujtottak, jegszakadekba zuhantak, megorultek, a hotol megvakultak.

a sok setalgatas utan elvonszoltam magam az eppen aktualis eloadasra, ami kellemes volt, de nem egetrengeto. utana meg nemi feliratozassal dicsertem a napot, hogy hajnali 4-re agyba is keruljek. gyakorolni kell meg ezt a rehabot.