ma felvettem egy rövidnadrágot, amiről meg is állapítottam, hogy mintha nem lett volna rajtam az elmúlt időkben. a zsebében Mr. Ying névjegye fogadott fél kiló tengerparti homok társaságában. az első gondolatom az volt, hogy “mosógépbe vele!” a második viszont valami giccses elérzékenyülés volt, amiben legszívesebben magamhoz öleltem volna a ruhadarabot, miközben elrévülök a halszagú, hatnégyzetméteres, összkomfortos szobám irányába.

na így lesz az ember őrült macskás nő egy millió, felbecsülhetetlen értékű nippel a polcjain.