ma több nap morcos, borús, szeles, nyálkás undormány idő után hirtelen verőfényes napsütésre ébredtünk, így első gondolatom a mosás volt, mivel most tudok teregetni a tetőn és nem kell holmi lépcsősfurdolós meg zuhanyfüggöny-tartórúd sufnitunning megoldásokat választanom (a 80-90%os pára miatt itt csak huzatban száradnak meg a ruhák, különben egyszerűen megposhadnak). szóval sikerült is beraknom egy mosást és néhány órával később (a mosógép elég gyors, csak én voltam ma lassú) felcsoszogtam a vizes rongyaimmal a tetőre, ahol vagy 50 folyóméter ruhaszárító kötél és számos csipesz várja az ember teregetnivágyó lányát.
a következő látvány fogadott:
igen, úgy látszik, leleményességem egyezik a ránézésre minimum 10 fős kínai családéval, csak a helyiek nem lomha nyugati népek, mint én, és bizonyára már hajnalban kimostak hat rend ruhát, hogy a nap első sugarai már elkezdje szárítani őket. egyébként különösebben nem zavart volna ez a gerilla akció, ha nem használják el az összes csipeszt a folyamatban (nem tudom, látszik-e a képen, de azzal vannak rögzítve a vállfák, hogy kellő távolságot tartsanak egymástól és gyorsabban száradjanak, errefelé a teregetés afféle művészet, csodálatos dolgokra képesek ebben a témában).
innentől a történetem nem annyira izgalmas, mert jobb híján elcsoszogtam a szemközti Two Dollar Shopba és egy rahedli színes csipesszel, illetve felakasztható csipeszelő bugyiszárító aparátummal tértem vissza. menet közben azonban teljesen mesebeli látványként terült elém a környék, minden ablakból száradó ruhák lógtak, néhol a klasszikus vállfás megoldással, néhol Európában is ismert csipeszelős módszerrel és egyes helyeken még old school módra bambusz rúdakra felhúzva. mindezt a tizenkilencedik emeleten, a légkondid mellett. a látvány egyrészt nagyon vicces volt, másrészt örömmel töltött el, mert ez volt az első dolog, amit valaha láttam HK-ból, amint kinéztem egy taxi ablakán, légkondik és embertelen magasságban száradó gatyák. akkor mondtam azt, hogy nekem ez kell. és tényleg.
Azt meghiszem, hogy megfogott és beléd égett, mint látvány, benyomás. Rám is hatással van, még így fénykép formájában is, én is azt gongolnám; ez az! Ez HK!
koszi a megertest, tenyleg nagyon eros latvany, megha objektive egy nagy beton kockat nez is az ember sok szarado gatyaval 🙂