a lenti kaput sose zárják be, de ha nagy ritkán igen, akkor az egyébként is nehezen nyitható ajtóval garantáltan intoxikáltan, vagy otherwise debilitated állapotban kell megküzdeni, ezt legutóbb három korsó sör után tapasztaltam meg, hónom alatt életmentő mekis zacskóval, még röhögtem is a szerencsétlenkedésemen, röpke negyedóra után csak bejutottam.

tegnap este én azonban a józanság mintapéldája voltam, ami valószínűleg megmagyarázza, hogy miért bírtam megmenteni a szembeszomszédot, aki teljes kétségbeesés közepette szerencsétlenkedett az ajtó előtt, majd kb felsikított örömébe, amikor meglátott, és kezembe nyomva a kulcscsomóját gyermeki hangon közölte, hogy  az ajtó nem nyílik, kész, punktum, nix ajtó. csak akkor esett le, hogy talán nem épp teljesen józan, amikor a sikeres ajtónyitás után még ott maradt 10 percig nyitogatni a zárat és jól szemügyre venni a zárat, mintha most látna életében először ilyen ördögi szerkezetet.