a minap vérre menő vitát folytattunk a két finnel a salmiakkiról (ami szerintem rettenetes, szerintük meg obviously nem az, elvégre finnek). tegnap este a svájci panaszkodott, hogy telezabálta magát pakisztáni curry-vel, nekem meg eszembe jutott, hogy szokás szerint több liter unicum van nálam.

azóta a finnek egyet értenek velem, hogy létezik olyan, hogy acquired taste, vagyis meg lehet tanulni valami olyasmit szeretni, amitől eredetileg felfordul a gyomrunk. (csak minek).

disclaimer: én továbbra is utálom az unicumot, de kicsiny országunk nagyköveteként mindig kötelességtudóan megpróbálom rátukmálni gyanutlan külföldiekre. a svájcinak végül kimondottan ízlett.