Most, ahogy itt pötyögtem be a nevemet, eszméltem rá, hogy ugyebár
nomen est omen, szóval illene életem abszurd történéseit is
feljegyeznem ide. Azokat az indokolatlan baromságokat, amiket nem lehet
hova sorolni.
Pl valamelyik hajnalban kellemesen abszurd időpontban jövök haza, várom
a liftet (mert nincs az az isten, hogy én hajnali 4kor felmásszak a
másodikra gyalog), amikor arra leszek figyelmes, hogy a harmadik
emeleti körfolyosóról egy pasas hevesen integet nekem és németül próbál
rávenni, hogy menjek fel hozzá. Dehogy mentem. De a másodikról
kellemesen elkommunikáltam vele, németül, amiben csak az a vicc, hogy
nem tudok németül. Egy idő után felfedtem, hogy esetleg magyarul is
tudok, mire behívott a házibuliba, ahova nem mentem, mert izé.

Egy másik reggel, de ugyan csak az elmúlt két napban, csoszogok haza az
utcánkban reggel 6kor, full napfényben. A boltok nyitnak én meglepően
határozottan haladtam ágyam felé, szokásos nikotin felhőmmel együtt.
Egyszer csak szembe jön velem egy pasas, aki egy nylon zacskót tart az
arca, de főleg az orra és szája elé. Kicsit bambán néztem ki a
fejemből, hogy mit akarhat ez meg. Erre elkezd nekem harciasan
integetni, hogy a dohányzás nem kúl. Vállat vontam és tovább mentem, de
kissé meglepett…

És végül (most hirtelen ez ennyi jut eszmbe), Evel sétálgattunk a Szent
István Parkban. A park elött van egy beazonosítatlan funkciójú oszlopos
izé. Az egyik oszlopott egy konszolidált megjelenésű, kosztümös ötvenes
nő ölelte és zokogott megállíthatatlanul. Mindezt délután 4kor. Egy
hasonló korú pasas mondta neki, hogy “Gyere menjünk”. “Nem megyek veled
sehova”, hangzott el a válasz. Evel próbáltunk nem túl feltünően
bámulni, minden esetre a nő beállása kb az Elfújta a szélből lett
lenyúlva, kissé groteszk volt. Ezzel együtt nagyon sajnáltam a nőt…

Tanulság, járkáljatok az utcákon furcsa időpontokban, illetve teljesen
banális helyeken, lényeg, h nyitott szemmel, marha érdekes emberekkel
lehet találkozni. Evel évek óta ezt csináluk, igaz, nem tudatosan.
Bárhova elmegyünk, bámuljuk az embereket és összerakjuk a sztorikat…