Gyerekek, tudjátok jjól, h imádom a modern irodalmat (meg általában a
modern  művészeteket és abszolút szívesen tanulom az ávantágrdot,
de köööh, most legzsívesebben nem itt lennék.
Persze épp Volkovval folytatnék egy kellemes eszmecserét arról, hogy
miért is jó a modern irodalom, de erre most nincs időm és ezt utálom.
Na mindegy…És akkor még ez a hülye Aimée és Jaguár is frusztrál, amit
szerdáig meg se kapok, mert csak akkor van a sznapom. Mondjuk ugy se
tudnám most olvasni. De azért mégis. Egy leszbikus kapcsolatról szól a
harmadik Reich alatt, úgy, hogy az egyik nő egy 4 gyerekes SS-tiszt
feleség a másik meg egy zsidó lány. Nekem felkeltette az
érdeklődésemet, mert már olvastam sok dolgot Auschwitzról (egy időben
erősen érdekelt a téma), meg az egész korszakról, de ezt a
megközelítést még nem találtam meg. Ráadásul elkezdtem olvasni a
villamoson, mielött leadtam volna anyukámnak, aki becsomagolja és
szerdán visszaadja. Franciául van egy mondás : “il faut se laisser
désirer” vagyis, hagyni kell, h kivánjanak. Ezzel én teljesen egyet
értek, de azért ez mégis csak frusztráló…