Höh, qva Diderot  kéne másolnom, de a francnak sincs ilyenekhez
kedve. Jelentem, 1 órája születésnapom van, szóval most örülök a
fejemnek. Nem tudom miért, ebben az évben tiszta heppi vagyok
sznapilag. Régebben annyira nem volt nagy cucc, sőt, 18. sznapomat meg
se ünnepeltem rendesen, mert agybajt kaptam és lemondtam mindent,
depresszíós rohamban. De most legalább van indokom, hogy egy napig
indokoltan legyek eufórikus 🙂
Nincs időm írni. Holnap Volkov. Hepppi.

Jjah és drágáim, litreview ellen kütéssel nyertem, ugyanis a 4 azaz
négy órás munkámra (csütörtök este 10 és péntek hajnali 2 között)
kaptam 25 pontot a maximális 30 ból, ami enyhén szólva örömmel és
büszkeséggel tölt el. Mondjátok rám, hogy link vagyok ezek után. Ha
egyszer neki ülök, akkor megy a dolog. Életművész vagyok, hiába.

Bár nem kéne ezt a bejegyzést traktálnom ilyenekkel és talán
környezetemnek se kéne elárulnom, de le van kakálva, szóval azért ma
kaptam 3 aggasztó hírt is 3 különböző embertől, ebből kettő kissé
megrázott, illetve részletek hiányában aggodalommal töltött el. Csak
azért írtam le, hogy ne higyjétek, hogy naív módon vagyok konstans
hepi, velem és környezetemmel is történnek szar dolgok, csak
többé-kevésbé tudom őket kezelni. Ide vág vmennyire, hogy fürdőszobánk
szétbombázódott, malter a kádban és hasonló kedvességek…

Ja és nem diszgráfia csókolom, hanem diszlexia, erre Phage vezetett ma
rá, fél perccel, mielött végképp szétesett volna egy kápolnában
elköltött borkostoló mellékhatásaként.