Fenn vagyok f9 óta. Ez azért elég nagy szó nekem. Volkov a 9.35ös
vonattal ment, szóval felébresztett, gondoltam nem fexek már vissza.
helyette megpróbáltam kicsit internetes életet élni. olvastam egy rakat
blogot, amitől már megint jó ideges lettem, csak úgy, en bloc, semmi
konkrét, cska hirtelen elöntött a düh, franc tudja miért. Közben kattog
az agyam mindenféle hülye hétköznapi (egyetemi) frusztrációkon is,
asszem ideje lenne szembenézni velük és szarni az egészre magasról.
Csa kérem szépen már megint kicsit megszívtam. Fene nagy kedevességem.
Minek megint kifejteni az egészet? Lényeg, hogy a lelkemet kiteszem
hobbi szinten emberekért, nem azért, hogy lábnyomom hűlt helyét
csókdossák, hanem csak úgy, mert jólesik. Reakció: egy idő után
teljesen megszokják és természetesnek veszik, mondhatni elvárják,
felháborodnak, ha egyszer nem vagyok figyelmes/kedvees. Persze, biztos
mártírkodás és alapvetően magamra vessek, de mégis, rosszul esik. Aztán
elmúlik, így megy ez már évek óta, semmi para.
Hihetetlen erős kvt főztem magamnak véletlenszerűen, ennek
következményében mindjárt elalszom, a franc se érti ezt. Szívesen
tespednék az ágyban naphosszat, de ez nem alternatíva, kicsit
rohangálós lesz ez a nap is. Ülök egy szemétdomb közepén (ez volna a
szobám) és szépen halkan igazat adok anyukámnak, amikor egy gyufát
szeretne bedobni ide.
na de. Kissé kusza vagyok ma, de legalább írok, már ez is valami.
Feletébb abszurd estéim voltak az elmúlt napokban,  bár csak
érteném mitől lesznek azok,így nagy hirtelen. Néhány napja találtunk
egy játszóteret a Szabadság téren, ahol van egy teljesen ártalmatlannak
tünő fotel. E lelkesen beleült, nyugtázta, hogy az az izé kicsit forog,
ami egész pofás, majd nagy svunggal úgy döntött, kiszál. Ekkor
kezdődtek a bajok, mert a fizika mitomén melyik szabályának
engedelmeskedve (centrifugális erő??) a sárga izé elkezdett
hihetetlenül forogni, E meg ritmikus sikítozásban tört ki őszinte
örömünkre. Leginkább az tetszett,a mikor E teljesen döbbenten
visítozta, hogy “de mi a fene folyik iiiiiiittt?’ Ezek után Volkov is
beleült az azóta “hánytató” névre keresztelt cuccosba. Nem hagyhattam
ki, én is beleültem, pedig alapvetően utálok mindent, ami forog. Franc
tudja miért, én mentem a leggyorsabban, kezem-lábam szétdobva, papucsom
elrepült, pörgött velem a TV épülete (ex Tőzsde, csak, hogy
kultúralódjatok). Legnagyobb meglepetésemre én is ritmikus sikitózásban
törtem ki, valahol a hisztéria és a halálfélelem környékén. Nagy
nehezen sikerült leáééítani azt a szart, majd hősiesen felállni és egy
elegáns mozdulattal földre rogyni és röhögni.
A nagy sikerre való takintettel tegnap buborékot is elrángattuk oda,
aki elöszőr ugyan közölte, hogy ez benne max hányingert kreál,
sikííííítóóóóó ingert már kevésbé (mondat közben begyorsult és szívbajt
kapott). Mindenkinek tudom ajánlani, főleg hajnali 1 után, semmi se
jobb, mint sikítozni a pesti éjszakába egy sárga műanyag vödör miatt.
Tiszta adrenalin terápia. A perisztatikus mozgást azért hajlamos
megfordítani, szóval tessék ügyelni.
Nézzük csak, ha már abszurdításoknál tartunk, épp az új mobilomat
teszteltem a villamoson (értsd: fényképeztem vele, minden szart, mint
holmi japán turista), amikor oda jött egy nénike (kb 65 és a halál
között), és kérdi tőlem: “telefon?” uhum “fényképez?” öhö (kicsit
döbbentebben) “zoom van benne?” nincs (áll leszakad, nénike balra el).
Ezek a modern nénik…remélem én is ilyen leszek!
Lassan indulnom kéne, találkozok Csvel, moderált méretű összeeskűvés,
majd elmondom, de az illetékes talán olvas. Mostanság ilyen
összeesküvös hangulatban vagyok, talán jobb lenne elnémulnom.
Láttam tegnap a Pofonok Földjét. Vmi rém abszurd az a film. Teljesen
szokatlan, de nekem nagyon tetszett, ha az ember vevő az abszurditásra
(marpedig az én olvasóim valószinűleg azok), akkor nézze meg.
Holnap Zebegény, nagyon kiváncsi vagyok, Ren kivül mindenkit rég
láttam. Holnap reggel f10kor megyünk, addig még akad egy két
kvznivalóm, meg E születésnapja, ami egészen viccesnek tűnik, ugyanis a
Nőnél lesz sütögetés és ott lesz egy volt osztálytársam, akit érettségi
óta nem láttam, azaz 3 éve. Valószinűleg fel se fogom ismerni. A Nőnél
meg nem voltam szerintem másfél éve. Ahhoz képest, hogy egy időben
kvázi ott éltem… Érdekesen alakulnak a dolgok.
Amennyiben nem lenne időm este még írni, 5.én jövök, ami asszem egy szerdai nap, de kit érdekel.