Hát valóban nem maradtam itthon. Sőt, sikerült abszurd dolgokat
produkálnom. Pl egy  bazi nagy kék nyúlas lufival átszambáztam a
fél városon fényes délután. Ez még hagyján, de így lufistul estem be a
Rózsavölgyibe (ami ugyebár egy klasszikus zene és kotta bolt)
érdeklődni, van e jegy a Csehországban zajló Masters of Rock c.
fesztiválra. Egy öreg nénitől kellett ezt az egészet megkérdeznem, aki
egyébként meglepően kompetens volt, de én már madjnem bepisiltem. Jegy
persze nuku, mert miért is, de sebaj, Volkovval (akivel megyek) úgy
döntöttünk, hoy mindegy, kimegyünk így is úgyis, majd a helyszínen
szerválunk jegyet. Mivel Nightwish a tét, szerintem nem ismerek
lehetetlent 🙂 Kis hippi fíling , egészen meg is lepődtem, Volkov
jjavasolta ezt a kalandosabb megoldást, ami engem egyébként egyáltalán
nem zavar, sőt csábít, csak eddig nem volt (illetve boszin kivül nem
volt) az ilyenhez partnerem.
Apropó boszi, rohadtul el kéne érnem azt a csajt, de annyira tipikus,
hogy az ember másfél-két napig is üldözheti két külön telefonszámon, ha
olyanról van szó. Csak valahogy közölni kéne vele, hogy ha ma nem
találkozunk, akkor engem nem lát július 18.ig. Na mindegy, zajlik az
élet.
Tegnap Rel elmentünk sétálni , vettünk egy üveg bort és a Jászairól a
Moszkván, onnan a Várban, majd a Tabánon keresztül, Lánchíd érintésével
az Astorián kötöttünk ki, ahol buszra száltunk s a Nyugatiban ettünk
egy gyrost. Na mindegy, kezd érdekes dimenziókat ölteni az iszogatás.
közben elértem boszit és sikerült arra a következtetésre jutnunk, hogy
nem tudunk találkozni, csak majjd ezer év múlva. Náyr van, ilyenkor
asszem nem várhatom el, hogy az összes fontos emberrel csak úgy tudjak
találkozni, hasraütésszerűen.
na jó, rendet kéne raknom, mert most már igazán s tényleg megigértem anyukámnak.
Jah, hívtak, most már tuti fix, hogy van munkám, augusztus 29 kezdek,
reggel 8kor (tudnám minek olyan hajnalban nyomni az ipart, főleg
Máriaremetén, de hát mindegy). Ennek asszem örülök, főleg, hogy a
Színésznővel kollégák leszünk, ami csak jó lehet.