Böe, asszem behódolok Garfield filozófiájának… olyan eszméletlen fáradt vagyok, mintha minimum követ törtem volna egész hétvégén. Nem egészen értem mitől… Azlrt egy Miyazaki megnézése nem vesz el ennyi eneriát az embertől szerintem. Jah, tessék megnézni, nagyon kellemes! Mondjuk mindegyik Miyazaki az, de ez aztán végképp. Volt benne egy-két ködös momentum, de gyanítom, hogy a fordításban veszhetett el valami, vagy én maradtam le valamiről, minden esetre a főhősnő nagyon váltogatja a korát és a hajszínét és nem mindig indokolt (az én szememben), hogy miért.

Mozi után buborékkal még elszórakoztattuk magunkat egy ideig, mad találkoztam Evel, akivel nagyon jókat röhögtünk a szalagavatóról frissen szabadult népekről, akik tértek be a pizzázóba, ahol estefelé kvzni szoktunk, mondván, hogy közel van és mindig tök kihalt. Hát ehhez képest…

Minden esetre én ilyen abszolút szórakoztató hangulatomban voltam, elszórakoztattam magamat egész nap, szabályosan a saját agymenéseimen röhögtem. Most meg úgy érzem magam, mint a mosott szar, nem értem mitől…

Úgy tudnék örülni, ha most egy mezei utolsó hét lenne az egyetemen, magyarul csak beesnék erre-arra, beíratnám a jegyemet, aztán pá. Ehhez képest ha nem szólnak, észre se vettem volna, hogy uccsó hét van (kicsit időviharban ülök konstans…)

Na, ennek örömére mentem, mert el is kések és akkor nem fognak szeretni. PONT. nem ragozom a témát 🙂 és ilyenkor tessék rám büszkének lenni 🙂

jaaa, csak poénból megjegyezném, hogy ma a windows kiírta nekem, miközben vmit töröltem le (a KOTORt, szóval semmi program file, vagy bármi), hogy katasztrofális hiba. Most féljek?