Kezdek vizsgaidőszakra jellemző zenei igénytelenségbe fulladni. Ilyenkor egyrészt még a szokottnál is monomániásabb leszek (képes vagyok egész nap egyetlen egy számot hallgatni). Másrészt, mivel tanulás közben is zenét hallgatok, képtelen vagyok túl komplex dolgokra koncentrálni, ezért többnyire a 80as évek dallamos popját hallgatom (rémes, Bonnie Tyler, Cher, Napoleon Boulevard és hasonlók). Egészen rémes ez a züllés, ma már a metrón is a Lagarde et Michard-t olvastam (a francia irodalom bibliája, alapvetően tankönyv, századonként egy könyv, elég átfogó, kiválóan lehet belőle vizsgázni, kiegészíti az ELTE időnként ködös jegyzeteit). Szóval hurrá hurrá. Egyébként meg szét vett az energia, elrontottam boszihoz a Hösőkre, utána eszembe jutott, hogy kéne egy jegyzet a Wesselényi utcából, meg a kedvenc pincércsajomnak (aki tegnap újra begyalogolt az életembe, feletébb karmikusan, mert épp fél órával elötte jutott eszmbe, hogy milyen jó lenne vele összefutni) is megígértem, hogy benézek az új munkahelyére, de ezt a két napirendi pontot feláldoztam ideiglenesen Mme de Stael oltárán. Egyébként utálom a 19.századot, a sok romantikus blabla nekem egy végeérhetetlen nyáltenger, Zola realizmusa meg ugyan feletébb értékelendő, de én személy szerint leginkább elhányom magamat tőle. Ezzel együtt rálelkesedtem a témára, mert kiderült, hogy ez a Stael nyanya pre-feministának minősül, innetől kezdve meg érdekel a téma. Egyébként nagyon ronda volt (ha ezt egy irodalom ktankönyvbe külön beleírják, akkor tényleg nagyon az lehetett…). Virginia Woolf is ronda volt. Marguerite Duras is. Most azt a következtetést vagyok hívatott levonni, hogy minden feminista ronda volt? Akár még értelme is lenne, hisz kénytelenek voltak valami mással felvonni a figyelmet magukra, mint a külsőjükkel és akkor szembesűltek a ténnyel, hogy ehhez nem igazán rendelkeznek térrel. Hm, hát asszem azért ezért az eszmefutatásomért se fogok Nobel díjat kapni, de azért érdekes, nem?

ui: drága olvasóim (hisz megint sokan olvasnak)! hát miért nem kommentáltok ti engem? Nincs mit? Vagy annyira nem érdekfeszítő? Vagy túl sok olvasómmal találkozom élőben? Vagy mi??