Nos, újra beigazolódott, hogy _nem lehet_ ágyban tanulni, mert az ember egyszer csak a nyálát csorgatja a Lagarde et Michard-ra, ami annyira nem jó. Szóval kiesett egy csomó időm, de tök jót aludtam, azt álmodtam, hogy E meglát bugyiban (épp öltöztem át) és felsikított, hogy “Jesszusom, de kövér vagy!”. Kicsit furcsán ébredtem, főleg, hogy valahogy Prestont is belekevertem az egészbe… Szóval hurrá.

Most persze tudnék tanulni, de muszáj lefeküdnöm, mert holnap 6kor kelek. SZóval engedelmeskedem, 12.ig nem lesz túl sok szabadidőm, bár gondolom biztos kitalálok majd valamit. Balzac meg baszodjon meg szelíden a kettő ezer hátrahagyott levelével és Comédi humaine-jével együtt.