nem látom, hogy mit írok, azaz azt igen, csak a végeredményt nem, mert valamiért nem jön be nálam a saját blogom oldala, nemértem.
hajnali 4ig szenvedtem japánkertekkel aztán feladtam, rászánom inkább a mai napom nagyobbik részét. gondoltam felkelek 9kor, persze ebből 10 lett, épp azon filóztam, h valami izgalmat álmodtam, amikor rámtelefonált az egyik tanítvány, hogy akkor egy óra múlva, mire hirtelen nem tudtam semmi hihető kamut kitalálni és belementem. szóval egy órával később, még mindig bedagadt szemekkel levonszolódtam két szinttel lejebb egy astérix-szel a hónom alatt, hogy akkor én most tanítok. szerencsére az ajtóban a kezembe nyomták a 3 hetes kismacskát, ettől kicsit jobb lett a kedélyállapotom. aztán délben hívott Cs, hogy 4es lett az államvizsgája, mire nagy örjöngésben törtünk ki és elhatároztuk, hogy este iszunk (hehehe, jó vicc, momentán daru szigetek és száraz három lépcsős szökőkútak futkosnak az agyamban, de ki tudja). azt hiszem, megerőltetem magamat és fordítom ezt a szart, ami egyébként élvezek, csak átlag 2 óránként ledob a szöveg és egyszerűen se kép, se hang. lelkivilágomról is írok majd, csak most reménykedek, hogy ettől talán hirtelen látni fogom magamat, illetve várom, hogy hasson a kv…