nem mondom, Japanban mar masfel nap alatt is sok izgalmas es csodalatos dolgot lattunk (mint peldaul aluljaro lepcsot porszivozo, hatiporszivos metro alkalmazottat), de utunk eddigi kimagaslo pillanata hatarozottan most ejszaka kovetkezett be.

lakasunkban sok ismeretlen targy es
gomb van (lasd meg: taviranyitok), tobbek kozott egy feher videotelefonos kaputelefonnak tunno kutyu. ez az ize tegnap ejszaka elkezdett kulonbozo frekvenciakon random idopontokban pittyegni es kurva hangosan sipolni. Szmissz engem delegalt, hogy csinaljak mar valamit, igy en nemi tanakodas utan elkezdtem kulonbozo gombokat nyomkodni rajta, keves sikerrel.

ebben az akcioban bizonyara megnyomhattam a Nagy Piros gombot (amirol kesobb internetes segitseggel kideritettek nekem, hogy a “Veszhelyzet” felirat diszeleg rajta), de ez csak akkor valt egyertelmuve, amikor hajnali fel 4-kor, a sipolos incidens utan fel oraval, egyszer csak kopogtak a bejarati ajton.

az ajtoban egy 20 kilos, talpig fekete
mentofelszerelesben oltozott japan faszi allt, fejen munkavedelmi sisakkal, oldalan zseblampaval es gumibottal. szeles mosollyal es vegtelen meghajlongasok kozepette
elkezdett japanul magyarazni valamit. erre en is hajlongtam es mosolyogtam, illetve angolul mondogattam, hogy rettenetesen szegyellem
magam, de sajnos a japan tudasom meglehetosen szegenyes.
vegul gondolatatvitel utjan megfejtettuk, hogy en megnyomtam a Nagy Piros gombot, de sajnos veletlen volt, gomenesai.
tovabbi hajlongasok es mosolygasok kozepette alairtam egy papirt, a pasi pedig hatrafele hajlongva elcsoszogott az ejszakaba.

azt mondjuk meg mindig nem tudom, mi az az ize es miert sipol neha, de tobb nagy piros gombot nem nyomok meg.

azt meg talan mondanom se kell, hogy termeszetesen a remekbe szabott jegesmedves, pompomonos pizsamam
volt rajtam.