immigration museum – Melbourne

a melbourne-i bevandorlasi muzeum nagyon talaloan a regi vamhaz epuleteben talalhato.

tobb szempontbol is erdekesnek es dicseretes kezdemenyezesnek talaltam ezt a muzeumot. 

egyreszt erdekesen es erthetoen mutatja be a masodik vilaghaboru elotti bevandorlast. megtekinthetunk egy korabeli hajokabint, megnezhetjuk, hogyan utaztak a legszegenyebbek es a leggazdagabbak. korabeli naplokat, leveleket olvashatunk el. bemutatjak a korabeli kezdemenyezeseket, amikkel a bevandorlokat segitettek (ilyen peldaul a szervezodes, ami az egyedulallo noket tamogatta, akikra nagy szukseg volt a gyarmaton, de gyakran “elkalodtak” erkezesuk utan). a bevandorlas masodik hullamjat (a masodik vilaghaborutol napjainkig) is felvazoljak, az azonban mar sokkal kevesbe latvanyos, ezert kulonbozo esettanulmanyok bemutatasaval dobjak fel a dolgot. nagy kedvencem volt a libanoni taxisofor es a nemet cukraszmester.

ami azonban ennel is erdekesebb volt szamomra (es oszinten szolva nagyon meglepo), az a bevandorlast szabalyozo politika fejlodese. igy kiderult, hogy egeszen 1970-ig a vezerelve a “White Australia”, vagyis a Feher Ausztralia volt. ez nem csak azt jelentette, hogy leginkabb az angolokat es az ireket vartak tart karokkal Ausztraliaba (sokszor ingyen foldet biztositva nekik), a tobbi nemzetet pedig erosen buntettek (a kinaiakat tobbszor teljesen kitiltottak), de az oslakosok sorsat is eldontotte. sokkolo adat volt szamomra, hogy mindossze 1967-ben lettek az oslakosok teljes erteku allampolgarok (vagyis onnantol kezdve vehettek maguknak hazat, nyithattak bankszamlat, stb.) es csak 1980-ban kert a kormany bocsanatot a “Stolen Generation-ert”, vagyis azert a tobb tiz ezer aboriginal gyerekert, akit 1900 es 1970 kozott elvettek a szuleiktol es intezetbe raktak, hogy kulturajukbol kiszakadva nojjenek fel (tobbnyire foldmuvesnek es cseledlanynak tanitottak itt oket). a politikavaltast egyebkent az is mutatja jelkepesen, hogy 2000-ben az ausztral kormany elismerte, hogy az elso telepesek erkezesekor Ausztralia mar lakott terulet volt, megdontve ezzel a korabbi “lakatlan sziget elfoglalasa” elmeletet, amivel a feher ember hatalmat magyaraztak.

sokkal rovidebb, de szinten eleg beteg mozzanat volt, amikor a masodik vilaghaboru kitorese utan a nemet, olasz es japan szarmazasu, ausztral allampolgarokat taborokba zartak Ausztraliaban, illetve korlatoztak a mozgasukat, puszta paranoiabol. ezen csak azert nem lepodtem meg annyira, mert a pearl harbouri muzeumban mar kellokeppen lesokkolodtam azon, hogy az amerikaiak 120,000 japan szarmazasu amerikait internaltak Pearl Harbour utan.

osszessegeben kifejezetten hasznosnak es erdekesnek tartom ezt a muzeumot es extran ertekeltem a mellek kiallitasokat, ahol egyertelmuen pedagogiai cellal hivjak fel a figyelmet a hetkoznapi rasszizmusra interaktiv videoval es szerepjatekkal, illetve az identitas sokfelesegere es a kulonbozo osszetevoire (megemlitve itt nem csak a kulturalis, de vallasi es szexualis kulonbsegeket).

4 thoughts on “immigration museum – Melbourne

  1. Ha esetleg Los Angelesben jársz a Little Tokyo negyedben vagy egy amerikai-japán múzeum, elég pöpec. Én ott szembesültem azzal, hogy az amerikaiak is táborokba zárták az amerikai japánokat/japán származású amerikaiakat Pearl Harbor után. Még ha öt generáció óta ott laktak, akkor is. Mondjuk összesen öten-hatan haltak meg a táborban és főleg infarktusban…

    • ja az ausztralok is osszesen 7-8 ezer embert zartak igy taborba es senki se halt meg, helyette onkepzo koroket szerveztek, de azert megis. az aboriginal resz viszont eleg sokkolo. LA-t mostanaban nem tervezem, de koszi a tippet 🙂

      • Hát Little Tokyo volt az egyetlen indok, hogy nem bolondultam meg LA-ben. Az egyetlen hely – a német nyelvű Svájcon kívül – Etiópiától Philadelphiáig ahová nem vágyom visszamenni. De ha választanom kell, inkább a német nyelvű Svájc…

Mondd!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s