mint mar korabban emlitettem, shek o az egyik szivem csucske itt HK-ban.

szoval mi sem termeszetesebb, hogy miutan ma reggel 7kor kidobott az agy es ugy iteltem a kilatassal nem rendelkezo ablakomon kinezve, hogy valoszinuleg jo ido van, felkerekedtem, hogy eloadjam a szokasos koreografiamat.

felultem az emeletes busz felso szintjere, meg akkor is, ha a szerpentin felenel ettol menetrendszeruen zoldulni kezdek, de rosszul sose leszek, es igy pont a csodas modernista felirat magassagaban erkezem meg a busz vegallomasra (mely hk ket bauhaus epuletenek egyike). 

itt zenet hallgatva elhessegetem a szalmakalapos, nap ellen allig beoltozott noket, akik olcso napernyot es nyugagyat kinalnak (a zenetol nem hallom, mint mondanak, de tudom, mirol van szo). 

elhaladok a gyakran itt parkolo mobile library, vagyis mobil konyvtar mellett, ami olyasmi busz, mint mifelenk a mobil veradoallomas, csak itt kulturalodni lehet belole, nem megvalni a hemoglobintol.

a szamos strandkelleket arulo bolt kozul kivalasztom a legutolsot, ahol mindig pofatlanul draga a gyekeny, de a folyamatosan vigyorgo no olyan eloszeretettel mesel kozben mindig a ket (eleg csunya, de szeretheto) macskajarol, mikozben hajtogatja nekem a gyekenyt minden iranyba, meltatva a minoseget, mintha minimum egy selyem perzsa szonyeget vennek epp, hogy ugy erzem, a felhajtas igazan megeri azt a par dollar extrat.

nincs mas hatra, mint kicsoszognk a homokos partra, ahol, miutan a frissen vasarolt gyekennyel akrobatikus mutatvanyokat adok elo a helyenkent felerosodo szelben, valahogyan sikerul hasravetnem magam es tobbnyire azon nyomban elaludnom.

nehany ora nyalcsorgatos szieszta es/vagy tengerben revulten logyborges utan mindig becsoszogok az etterembe, ahol feherember erkezesekor eltunik az olcsobb etlap az asztalrol, es a mennyei pad thaibol miniatur szaritott rakok bamulnak az emberre.

ezt kovetoen tetszoleges mennyisegu idot fetrengek meg a strandon, opcionalisan veletlenul elalszom a napon, majd nagyon lassan visszacsoszogok a buszhoz meg a tomeg elott es visszaszerpentinezem magam a varosba, de ilyenkor mar sose leszek rosszul, viszont a vegallomason mindig ugy erzem, egy urutazasban volt reszem.