par eve olyan divatos lett minden webes feluletet telepakolni giccses naplementes coelho idezetekkel az elet melysegerol, a boldogsag elereserol es megtartasarol, a szenvedes lekuzdeserol es a vilagbekerol.

hadd idezzem inkabb az egyik volt damaszkuszi osztalytarsamat, aki az elmult napokban kerult elo facebookon kozel 20 ev kieses utan. amikor kiderult, hogy meg mindig damaszkuszban van, erdeklodtem, milyen a helyzet.

“damaszkuszban nem annyira rossz, persze leszamitva a raketakat es a lovoldozest bizonyos keruletekben, de azt mar megszoktuk. es emlekszel, itt mindenki hisz Istenben, az segit normalis eletet elni.”

es tenyleg, a fotoin lathato, amint a ferjevel es kisfiaval a helyi tengerparton nyaralnak, a fiaval moziba mennek, vagy eppen baratnokkel vacsorazik.