miutan par napja megemlitettem Steve-nek, a lakasmenedzselo emberunknek, hogy igazan orulnek egy rendes asztalnak a teton, mivel a szobamban nincs es ezert kitorik a nyakam, amikor tobb oran at dolgozom (a konyvtarba pedig lusta vagyok elbumlizni) az elobb megjelent izgatottan, hogy nezzem meg, jo lett-e igy. ebben az emberben egy romkocsma veszett el (az asztallap egy kiszuperalt ajto).
azt hiszem, lassan mar tenyleg nem fogom elhagyni az epuletet…
