a gyilkos tekintet

most azt játszom, hogy nem kapok hisztérikus rohamot a fáradtságtól és a határidőktől, hanem fegyelmezetten megcsinálok egy melót, aztán írok ide valamit, mert megérdemlem, aztán megint fegyelmezetten dolgozom.

szóval én nem tudom, hogyan nézhettem az állatorvosra, amikor mondta, hogy a ragtapaszt a macska hasán majd tépjem le két nap után, de azonnal megnyugtatott, hogy tulajdonképpen leesik az a ragtapasz magától is, meg leszedheti ő is varratszedéskor.

csak mert ez a dög már így is így néz rám a nap nagyobbik részében (kicsiben ferde, de ha kattintasz, jól jelenik meg):

rükverc, ahogy néz

 

2 thoughts on “a gyilkos tekintet

  1. Huhhúúú, bázz, szegény állat, szegény Te…! Végigasszisztáltam már pár miskárolás utáni lábadozást, egyik rosszabb volt, mint a másik, de ennyire szemrehányó és vádló tekintettel még kevéssel találkoztam. Remélem már jobban van a jószág! Amúgy nagyon szép állat, nekem is az ilyen fekete jellegű macsekok jönnek be. 🙂

  2. [Szifonpatkány](#12379580): szerencsére túléltük mind a ketten, a dög azóta vidáman sétál a negyedik emeleti erkély korlátján, lehet, hogy ez valami összetett bosszú része, mindenesetre ő jól van, nekem még szoknom kell a konstans pánikot.

Hozzászólás a(z) Szifonpatkány bejegyzéshez Kilépés a válaszból