na jó, ez nem az én napom, csak át akartam állítani a háttér színét itt nagy kedvetlenségemben, erre persze egyszer csak már hátterem se volt, nem hogy színe lenne, szóval csináltam egy új sablont, Hubbie szerint túl sivatagi, én kicsit üdébbnek tartom, mint a korábbit és ugye erre vágytam.

egyébként meg azt hiszem az a bajom többek között, hogy már rég olvastam valami igazán jót, fantasy és egyéb blődségekkel próbálkozom, de azt hiszem ezt a műfajt tényleg nem nekem találták ki.

a mai nap meglehetősen furcsa vagyok, például amikor kinéztem az ablakon és láttam, hogy süt a nap és nem fúj a szél, ráadásul a rádió szerint csak épphogy mínusz két fok van, úgy gondoltam, hogy csodálatos ötlet lesz az én kis városi suhanó versenybiciklimmel útnak indulni.

abba valahogy már kevésbé gondoltam bele, hogy ha tegnap még térdig gázoltam a hóban a normafánál, akkor lehet, hogy nem lesznek éppen szárazak az utak.

végül egész vidám kis túra kerekedett  belőle, csak egyszer csúsztam meg, azt is járdán, és akkor sem estem el, csak a bicikli esett ki alólam, én még időben leugrottam.

összességében inkább vicces volt, mint nem.

az a hülye helyzet állt elő, hogy lassan 2 hete munka nélkül maradtam és nem egészen tudok mit kezdeni ezzel a helyzettel. persze, voltam bugyogni, meg aludtam, meg találkoztam a barátaimmal, meg kétszer is rohamos gyorsasággal rendet raktam a lakásban, mert jöttek nézni, de alapvetően kicsit céltalannak éreztem magamat így.

persze most szóltak, hogy van meló megint, szóval nem fogok tudni filózni ezeken a kérdéseken.

na jól van, iszom egy kávét, nem nyavalygok itt.

azt hiszem, teljesen félreismertem a jobbikot. a kerületi jelölt kassab artemis istván, aki történetesen szír (meg persze magyar is), és ő hisz abban, hogy magyarország a magyaroké, valamint elsőként lett gárda tag és esküdött fel a szent koronára.

mi ez, ha nem kőkemény liberalizmus? (egy vicc…)

note to self: legközelebb legalább 3 éjszakára menjek bugyogni, hogy tényleg ki is pihenjem magamat.

persze már ez is jobb, mint a semmi.

azt kell, hogy mondjam, meglehetősen meg vagyok nyugodva. kedd hajnalban elküldtem az utolsó munkámat, majd mindenféle praktikák bevetésével sikerült kikapcsolódnom (alkalmaztam ehhez kocsmát, fürdőt, éttermet, mozit, csípős savanyú thai levest, meglepetés bulit és baráti ebédet kb ebben a sorrendben).

a meglepi buli jól sikerült, igaz egy adott ponton az egész társaság kikötött egy nagymagyaroroszág térkép alatt és békésen sörözött tovább (elvégre liberalizmus, vagy mi), illetve tapasztaltunk némi logisztikai fennakadást is, de ez nem rontott az est hangulatán.

hétfőn érdekes kritikákkal hívtak fel állandó megrendelőmtől, mondván, hogy én itt a receptekben kacsa helyett kutyát írtam és ugyan má, vigyázzak már kicsit jobban. mivel addigra már kb 2 hete nem aludtam ki magamat, némiképp felhúztam magamat a hangvételen, hogy talán nem az összekötő csajszi érezzük úgy, hogy felsőbbrendűen beszélhet velem, amikor mind a ketten tudjuk, hogy sem a szinkronhoz, sem a nyelvekhez nem ért. végül kicsit hisztiztem és kapcsolták a rendezőt, aki teljesen más, építő jellegű kritikákkal állt elő, amitől megnyugodhatott a lelkem, bár igaziból még mindig bennem van, hogy mi lesz, ha nem kapok tőlük többet munkát.

ezt meglehetősen ellensúlyozta az a tegnapi élmény, amikor belibegtem a másik, futurisztikus megrendelőmhöz, aki egyrészt nem másfél hónap késéssel fizet, hanem a kezembe nyomta a pénzt, én meg az övébe a számlát. amikor érdeklődtem a munka minősége iránt, beterelt a stúdióba, ahol épp azt vették, a szinkronrendező pedig megdícsért, hogy mekkora egy szívás volt ez a sorozat és milyen jól megoldottam.

ezek után úgy érzem, teljesen megérdemelten megyek el ebből a pénzből két éjszakát bugyogni a jövő héten.

addig is pedig esik a hó és zajlik a duna, erről illene fényképeket készítenem.

elolvastam az egofóbia nagy részét az előbb. döbbenten ülök. hogy bennem mennyi erő volt.

és írogatok most itt szaros határidőkről. ejnye no. pazarlás.

érdekes év lesz az idei.

mit csinál az ember lánya, ha sürget a határidő?

neki áll ebédet főzni.

az egy dolog, hogy raccsolok, de hogy leírom azt, hogy “halagszom lá”, az azért mégis csak túlzás.

másnak is szétesett a freeblog szerkesztője firefox alatt?