ou va le monde

olyan gimanziumi osztalytarsak szulnek sorra gyerekeket, akik korabban arrol voltak ismertek, hogy szerda delben matekora elott meg birtak inni egy uveg vodkat huzora.

mi, akik korabban unalmas jo magaviseletunkrol es atlagunkrol voltunk ismertek, epp azon tanakodunk, hogy az univerzum talan igy probal uzenni, hogy ideje raszokni a crackre.

koltozes

ma este mr y korabbi megegyezesunk ertelmeben a kinai ujevre valo tekintettel penzze tette remek 3 szemelyes, 6 negyzetmeteres, osszkomfortos szobamat es kiosztott nekem egy egyszemelyes (igaz ablakos es osszkomfortos) szobat.

asszem jelentkezem urhajosnak.

almok

csupa vidam es nyugtato almom van mostanaban: a minap gonosz stewardessek nem adtak inni egy malev (!) gepen. tegnapelott hazarepultem meglepetesbol pestre, de a budai hidfotol nem latszodott a parlament, akkora kod volt es minden baratom dolgozott. ma pedig elfelejtettem kimenni batyamert a repterre, illetve kimentem, csak a repter egy oriasi kaossza alkult es nem tudtam megtalalni.

olyan pihent es vidam lehet a pszichem. (batyam vasarnap erkezik 5 napra latogatoba, csak 20 eve nem toltottem vele ennyi idot kettesben, nem ijeszto, dehogy).

kis színesek

ma itt HK-ban, Lamma islanden a strandon szembejöttek olyan franciák, akikkel legutoljára a Vittulában ittam együtt és akik Sanghajban laknak (és bár nem volt teljesen véletlen a találkozó, annyira megtervezett sem).

ugyanezen a strandon ma, február 8-án sikerült leégnem.

gonosz stewardessekkel álmodtam. vajon mit gondolhat Freud a repülési szokásaimról mostanában…

most, hogy egy hete haza értem megint, egy remek (napfényen töltött) nap után nyugodtan állíthatom, hogy life is good, as usual. (egy icipicit minden alkalommal félek, amikor leszállok HK-ban, hogy mi lesz, ha megtörik a varázs, mi lesz, ha nem vigyorogva lépek ki a gépből, ha nem tölt fel a puszta tény, hogy itt lehetek. de sose tudom meg, hogy mi lesz, mert eddig még nem egyszer sem lett így).