…ahol az ejszakai piacon a josno fejen flitteres fejkendovel, karjan ezernyi csilingelo karkotovel muanyag talkabol szurcsoli a noodle soupot ket kuncsaft kozott este 11kor.

a mertektelen vodkafogyasztas tropusi paraban es a masnapos sorozatdaralas sem segiti elo a bioritmus ujrakalibralasat. jovo heten valami ujjal probalkozom.

(de legalabb jol mulattam)

(azon ne akadjunk fenn, hogy valojaban kicsit tobb)
…kellett ahhoz, hogy megerkezzek, elfogadjam ezt a varost, mint uj otthonom. vannak mar bejaratot ettermek, barok, italok, strandok, amik tetszenek, apro rutinok, illatok, szagok, zajok, amik mind egyre ismerosobbek.

ezzel egyidoben hirtelen le is higgadtam, olyan, mintha valaki vegre kikapcsolta volna a monoszkopot sugarzo tevet hajnalban. nem akarok most hirtelen negy chat ablakban beszamolni az otthoniaknak minden atomrol, amit itt latok, nem akarom minden aron belepasszirozni mas agyaba azt, ami itt korulvesz, es most egy kicsit azt se akarom boncolgatni, hogy miert jottem ide. helyette inkabb csak fetrengek az agyon, olvasgatok es sajat magammal nyitok vegre egy chat ablakot.

blog azert lesz, ne aggodjatok.

úgy tűnik, a telefonom is támogatja ezt az ázsiai megtisztulási rohamomat, ugyanis tegnap este készségesen letörölt magáról minden létező adatot. biztonsági mentésem kívételesen pont nem volt (általában nem vagyok ilyen amatőr, de most így hozta a sors), szóval lőttek az elmúlt 1 hónap képeinek és leginkább az összes kontaktomnak.

oh well, idővel gondolom majd visszaszerzem a lényeget…

a mi csaladunkban a konyvek iranti rajongas egyertelmuen genetikailag kodolva van, igy tulajdonkeppen nem is tudom, mi meglepo van azon a tomor gyonyoron, amit ereztem, amikor a minap besetaltam HK legnagyobb konyvesboltjaba (3 szinten terul el, ket kavezo is van benne, zombiapokalipszis eseten garantaltan oda menekulnek).
komoly onmersekletet gyakoroltam es ugy dontottem, tartom magam ahhoz, hogy egyszerre csak ket kiolvasatlan konyvem lehet, ezert ket ora bongeszes utan vegul egy szem konyvvel tavoztam. azt hiszem, mindket idei celkituzes (tobb utazast, tobb olvasast a nepnek) ossze fog jonni.

ezen a heten kulonbozo szorakoztato es kevesbe vicces okokbol kifolyolag nem kerultem agyba 3 elott (amikor egyetlen egyszer igen, akkor meg ket orat ebren toltottem az ejszaka kozepen) es legalabb ketszer mar ugy aludtam el, hogy fenn volt a nap.

tisztara, mint legszebb egyetemista eveim alatt, leszamitva azt a pöti málőrt, hogy nem vagyok mar 20
eves.

(ezennel top prioritasomma teszem a bioritmuson ujrakalibralasat).

ugy tunik, ma ejszaka vegre elbontottak a hazam elott levo barrikadokat es megnyitottak a forgalmat. erre persze csak akkor jottem ra, amikor reflexszeruen az uttesten akartam kozlekedni es szembe jott ket menetrendszerinti emeletes busz.

es ez most egyben fantasztikus es nagyon fura erzes, az egesz het egy mero kaosz es kialvatlansag volt (errol
majd meg irok hosszabban), most meg hirtelen itt allok, stressz nelkul, rengeteg szabadidovel a kezemen.

ennek oromere holnap peldaul konnyed felnapos bicikliturara megyek. aztan utanam az ozonviz.

olyan jo, amikor hajnali 2-kor derul ki, hogy a 12pm nem ejfel, hanem del, vagyis a hataridom nem 16 ora mulva, hanem 4 ora mulva van. persze van az a penz, amiert az ember hajlando n7ig dolgozni, ma ugysem terveztem semmi extrat…

azert kicsit meglepodtem az elobb, amikor a 13. emeleti ablakomon benezett egy macska…
(kicsit kozel van ezek szerint a szomszed ablaka…)