897

legszívesebben most negyedórát káromkodnék folyékonyan, mert egyrészt itt rekedtem egy hétfőre leadandó cuccal, aminek a szövegkönyvében szerepel egy szófosós narrátor, a videón viszont narrátor sehol, helyette van egy hollandom, egy norvégom, egy litvánom és egy németem, akik angolul beszélnek nekem molekuláris biológiáról, de az ő szövegük persze nincs leírva sehova.

hiányzó szövegekhez már hozzászoktam, hiányzó hangsávokkal még nem találkoztam…

ha ez még mind nem lenne elég, pár órával ezelőtt döbbentem rá, hogy egyetlen egy találkozót nem írtam fel a határidőnaplómba holnapra és richtig keresztbe szerveztem, egyetlen egy mázlim, hogy elvileg 10:30kor kell a deák téren lennem, majd 10:45kor kell a deák téren lennem, a kettő között pedig egy lakást fogok megnézni (meglepő módon a deák téren). óriási málőr viszont, hogy a 10:45-ös találkozómat nem ismerem személyesen és veszprémből jön fel kifaggatni engem a fordítás élvezeteiről a szakdolgozatához, szóval igazán nem szeretném cserben hagyni, és csak reménykedni tudok, hogy megnézi az emailjeit indulás előtt, vagy felhív (mert nekem persze nincs meg az ő száma).

szóval mindez megmagyarázná a 15 perces folyékony és változatos, esetleg multinacionális káromkodást, de azt hiszem, hogy sokkal jobban járok, ha megkóstolom a névnapomra kapott kávés fehércsokit.

898

vannak olyan pillanatok, amikor nagyon örülök, hogy nem vagyok egy texasi farmer leánya és ebből kifolyólag nem tartok itthon sörétes puskát.

az egyik ilyen pillanat például, amikor ezen a héten negyedszerre indul be az alsó szomszéd riasztója és vinnyog legalább egy órán keresztül, kis megszakítások.

mázli egy faszt

baszod, most látom csak, hogy hiányzik az egyik hangsáv ezen a szaron… faszom, mégse olyan szép az élet.

 

update: ezen most felbasztam magam, a szövegben csak a narrátort tüntették fel, a videón meg csak a szereplők beszélnek. remek hétvégének nézek elébe. mindezt azért, mert nem voltam képes 3 nappal ezelőtt leellenőrizni a szöveget, csak a videót néztem meg, hogy fut-e rendesen (a szöveget általában nem is nézem, de kivételesen megtudhattam volna belőle, hogy pöti málőr).

a legszebb az egészben, hogy játszhatnám a hülye libát, hogy elküldöm így, mondván nem vettem észre, mert mit tudjam én, hogy eltűnt egy egész hangsáv, elvégre nem én csináltam a műsort. de persze holnap reggel telefonnal és újratervezéssel indítom a napot.

mázli

nahát, úgy tűnik néha nekem is lehet szerencsém, a mostani 30 perces csodának 6 oldal a szövege. összehasonlítás képen a korábbi 45 perces “fogyjunk 2 hónap alatt” műsoroknak ugyanilyen tördelésben kb 60-65 oldal volt a szövege.

és igen, percre fizetnek, nem leütésre (az elmúlt két évben most másodszor érzem ennek előnyét).

tavaszi ébredés

a jó időre való tekintettel újra elővettem a biciklimet, ami többek között komoly izomlázat generált nálam (pedig nem mentem vele messzire, csak teljesen elszoktam a mozgástól). ledudáltak az andrássy úton, még csúnyákat is mondtak, hogy menjek inkább a bicikliúton (ami életveszélyes, de gondolom ez nekik mindegy), mindezt úgy, hogy az egész andrássy konkrétan állt, akkora dugó volt.

aztán eltörtem a sárhányómat, aminek örömére az hozzáért a kerékhez én meg furcsa hangok kíséretében lelassultam. kedvenc bicikliboltomban fél perc alatt megcsinálták, de estére megint hangokat és lassulást érzékeltem, szuper, még jó, hogy ma gyalog megyek mindenhova elvileg.

míg a boltban ácsorogtam, lelopták a sebességmérő órámat, amit csak azért hagytam rajta a gépen, mert korábban hiper-szuper erős ragasztóval a helyére ragasztottam, de ez úgy látszik nem volt akadály valami faszkalapnak, aki nem tudom, mire megy a mérővel érzékelő nélkül, de bizonyára én vagyok szűklátókörű. (mielőtt még hülyének néznétek, azért ragasztottam be, mert valami elromlott a talapzaton és állandóan leesett az óra, ahelyett, hogy bekattanna).

ezen mérgelődve hazaegyensúlyoztam, jobb kézzel fogtam a kormányt, ballal pedig igyekeztem a vállamon tartani egy tisztítóból hozott, benejlonozott nadrágot. mindezt forgalommal szemben a lónyay utcában. ó jé.